Tizenöt éves fiamat bekísértem a kórházba egy apró műtétre.
Lefektették, és az orvos be akart adni valami injekciót. Persze
gyakorló anyaként rögtön rákérdeztem, mi az.
– Ez egy érzéstelenítő. Ha beadom neki, semmiről sem fog tudni – magyarázta.
– Rakja el másnak, doki! Most sem tud semmiről – mondtam rezzenéstelen arccal.
A doki meghökkenten nézett rám, a gyerekem meg csukladozott a röhögéstől. Milyen szemét egy anya vagyok, mi?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése